A Linux világa
Ubuntu: A tudás tengerében
2008. február 23.
A Linux világa sorozat
első részében már foglalkoztunk az Ubuntu fejlesztésének folyamatával - bemutattuk, hogy hogyan formálódik egy kiadás a fél év során, milyen ütemben vezetik be az újdonságokat, és milyen fontos mérföldkövei vannak a munkának. Az
"Ami a Compiz mögött van" sorozat
első részében pedig arról írtunk, mit is jelent a szabad szoftver kifejezés, milyen fejlesztési modellt takar, és miért tudott ez igazán sikeres lenni. Arról azonban még nem írtunk, hogy mindez hogyan is néz ki a gyakorlatban - sorozatunk ezen részében ezt mutatjuk be.
Az egyik legjellemzőbb kérdés, ami felmerül a nyílt forráskódú fejlesztések kapcsán, hogy hogy tudnak emberek úgy hatékonyan együtt dolgozni, hogy egymástól esetleg több ezer kilométerre vannak, és nem egy irodában ülnek? Nos, a válasz egyszerű és kézenfekvő - úgy, hogy bemennek egy közös szobába: IRC-n. Az IRC, a klasszikus internetes csevegőprotokoll mai napig óriási népszerűségnek örvend szabad szoftveres körökben - így a hazai Ubuntu közösség életében is megkerülhetetlen szerepet tölt be a napi munkában, koordinációban és kapcsolattartásban.
Az Ubuntu fejlesztőinek is megvannak a maguk IRC csatornái - általánosságban elmondható, hogy az Ubuntu körül csoportosuló fejlesztők és aktivisták a freenode hálózatot használják. Külön csatornájuk van például az Ubuntu, Kubuntu és Xubuntu fejlesztőknek, a programhibákra vadászó bug csoportnak, a kernellel, az Ubuntu kinézetén dolgozóknak (artwork csapat) vagy a fordítóknak. Ezek nyilvános csatornák, vagyis bárki benézhet ide - ugyanakkor fontos tudni, hogy itt munka zajlik, ezért kifejezetten illetlenség például az #ubuntu-devel csatornán azzal nyaggatni a fejlesztőket, hogy ugyan, ha már ők annyira értenek hozzá, akkor segítsenek beállítani a Compizban a kockát. Azok, akik nem tartják be egy szobában a viselkedési szabályokat, könnyen kitiltva találhatják magukat - ez garantálja, hogy a munka zavartalanul folyhasson. Az Ubuntu IRC csatornáinak teljes listája
itt található.
Persze nem lehet mindent IRC-n megbeszélni - ha fontos, hogy valami mindenkihez eljusson, vagy nyoma maradjon, akkor a levelezési listákat szokták használni. Ezeknek nagy előnye, hogy az erre elküldött leveleket minden feliratkozott tag megkapja, az archívumot pedig azok is meg tudják nézni, akik nem tagjai egy-egy listának. A legfontosabb levelezési lista talán a
devel-announce, vagyis a fejlesztői bejelentések listája. Itt olvashatunk például arról, ha megérkezik az Ubuntu egy-egy újabb fejlesztői kiadása, találhatunk közvetlen linket az újdonságok listájára, és folyamatosan értesülhetünk a fejlesztés menetéről. Azoknak, akik szeretnének folyamatosan naprakészek lenni, ezt a listát érdemes rendszeresen olvasgatniuk.
A fejlesztés koordinációjának egyik legfontosabb terepe az
ubuntu-devel lista. Ez kifejezetten a fejlesztők belső levelezésére szolgál, és napi dolgokkal foglalkozik. Az
ubuntu-devel-discuss lista az ötletek és gondolatok megvitatására szolgál - itt lehet új ötleteket felvetni, és azokat kielemezni. Ezek mellett rengeteg lista létezik még: van külön a kernellel foglalkozó csapatnak, az Ubuntu kinézetét meghatározó art csoportnak, vagy a helyi közösségeket szervező LoCo csoportnak. Az Ubuntu levelezési listák gyűjteménye
itt található.
Természetesen vannak dolgok, amiket IRC-n, vagy levelezési listákon nem lehet koordinálni. Ilyen például a felfedezett hibák (bugok) nyomon követése, vagy a fejlesztés célkitűzéseinek szem előtt tartása. Ezekre szolgál a
Launchpad, az Ubuntu mögött álló cég, a Canonical webes szolgáltatása. A Launchpad nem csak az Ubuntu számára elérhető - az oldalon a szabad szoftveres közösségekre jellemző nyitottságnak megfelelően bárki regisztrálhatja a saját projektjét. Így például az exaile zenelejátszó alkalmazás, vagy az Extreme Tux Racer nevű, pingvinnel a jeges katlanban hason csúszós játékprogram is a Launchpadot használja koordinációra.
A Launchpad
Ubuntu oldalán rengeteg információhoz juthatunk néhány kattintással. Láthatjuk például a fejlesztési ciklus
mérföldköveit, és hogy milyen hibákat kell még kijavítani a következő mérföldkőig. Láthatjuk a
"blueprinteket", vagyis a fejlesztők által kitűzött célokat. Ha pedig hibába botlunk, megnézhetjük, hogy más is találkozott-e vele. Ha már korábban jelentették, nem kizárt, hogy a hibához tartozó hozzászólások között megtaláljuk a megoldást, ha pedig egy újat fedeztünk fel, és jelentjük, akkor a fejlesztők meg tudják kezdeni a javítását. Nagyon fontos, hogy csak olyan problémát jelentsünk, ami valóban javításra szorul (vagyis nem a mi ügyetlenségünkből, meggondolatlanságunkból ered), és még korábban senki sem jelentette. Ez azért nagyon fontos, mert sok bába közt elveszhet a gyerek: ha nem létező hibát jelentünk, vagy ugyanazt sokan teszik fel, könnyebben elsikkadhatnak a valóban fontos ügyek, ami senkinek sem jó.
Azt hiszem, a cikk elolvasásával már igazán érthetővé vált, mit is jelent az a kijelentés, hogy az Ubuntu fejlesztése nyílt: Ha valakit igazán érdekel az Ubuntu, minden információhoz hozzáférhet a számítógépe előtt ülve - méghozzá első kézből, akár a fejlesztők levelezését olvasgatva. Nem vagyunk sajtóanyagokra utalva, hiszen bármilyen információhoz hozzáférhetünk, amihez csak szeretnénk. Amíg pedig a zárt forráskódú világban szigorú szabályokkal és perekkel próbálják útját állni az információk kiszivárgásának, addig az Ubuntu világában valósággal fürödhetünk a tudás tengerében.
Forrás és háttéranyagok:
Ubuntu IRC csatornák
Ubuntu levelezési listák
Launchpad