A Linux világa
Linux a köz szolgálatában
2008. február 3.
A Linuxot sokáig a rendszergazdák játékszerének tartották, és a Linuxos gépeket szívesen száműzték a hűvös szerverszobák félhomályába. Ezeknek az időknek azonban vége: ma a leglátogatottabb portálok címoldalán láthatunk Ubuntus képernyőképeket, zenei fesztiválok internetes sátrában Ubuntu-s gépeken jelölhetjük be frissen szerzett ismerőseinket a wiw-en két koncert között, és azon sem lepődünk meg, ha az ELTE-n a bevezetést a hangtanba előadást tartó tanár Xubuntu-t futtat saját számítógépén.
A Linux mára egyértelműen bebizonyította, hogy nem csak szervereken állja meg a helyét, hanem a felhasználók igényeinek is maximálisan meg tud felelni. Nem csak egyszerűen arról van szó, hogy felveszi a versenyt a zárt forráskódú rendszerekkel - sok tekintetben komoly előnnyel rendelkezik. A nyílt forráskódú szoftverek legendásan biztonságosak, ezért remek megoldást jelentenek olyan helyre, ahol érzékeny adatokkal dolgoznak. Könnyen igazíthatók az egyedi igényekhez, ezért kiváló platformot jelentenek egyedi fejlesztésű szoftverekhez. Ráadásul a szabad szoftverek esetében nincsenek licencköltségek, így tökéletes választást jelentenek olyan helyen, ahol különösen fontos a felelős gazdálkodás.
A fenti bekezdést olvasva nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a közszféra számára tökéletes választás lehet a Linux. Hiszen itt szinte mindig érzékeny személyes adatokkal dolgoznak, sok az egyedi fejlesztésű szoftver (a földhivatali adatok kezelésétől kezdve, az elektronikus iskolai naplókig), és persze, mivel az adófizetők pénzével gazdálkodnak, ezért különösen fontos, hogy felelősen költsenek.
Ezt pedig egyre többen ismerik fel. A közelmúlt egyik legfontosabb szabad szoftverekkel kapcsolatos híre az volt, hogy a
francia csendőrség Linuxra vált. Ez pedig már nem az első ilyen jellegű váltás az országban: a francia nemzetgyűlés
nemrégiben váltott 1154 számítógépén Ubuntura. Azonban a csendőrség migrációja ezt messze felülmúja jelentőségében, hiszen itt a szervezet 70 ezer számítógépének mindegyikén Ubuntu fog futni. A migráció első lépését még 2005-ben tették meg: Ekkor tértek át Microsoft Office-ról az OpenOffice.org irodai programcsomagra. A következő évben pedig az Internet Explorer böngészőt, és az Outlook levelezőklienst váltotta le a Firefox és a Thunderbird.
Az idei évtől kezdve pedig a Windows XP-ket folyamatosan cserélik le Ubuntura. Idén várhatóan 5000-8000 gépen történik meg a váltás, ezt követően pedig minden évben 12-15 ezer gépen cserélhetik le a zárt forráskódú, öregedő Windows XP-ket. Bár a migráció folyamatosan zajlik, azonban már most jelentős megtakarítást eredményezett: 2004-ben még 13 ezer irodai programcsomag licencét vásárolták meg, az azóta eltelt három évben azonban mindössze 27 licencre kellett költeni. Nem ez az egyetlen érvük azonban a migráció mellett: a francia csendőrség helyettes vezetője, Nicolas Geraud ezredes kiemelte az AFP nemzetközi hírügynökségnek
tett nyilatkozatában, hogy "A Linux felhasználói felülete a piacon lévő más operációs rendszerek előtt jár a professzionális felhasználás tekintetében".
Nem csak a francia csendőrség gondolja így: a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az oktatásban
hódít egyre nagyobb teret a Linux. A helyi fejlesztésű, Kubuntun alapuló disztribúció, a mEDUXa egyre több számítógépen fut: 2007. szeptemberében már 300 iskolában használták, 2009. elejére pedig az összes (körülbelül 1100) állami iskola át fog térni Linuxra. A szigetek legnagyobb egyetemén pedig a szintén Kubuntun alapuló, saját fejlesztésű Bardinux örvend óriási népszerűségnek.
Ez azonban szinte eltörpül a Macedón
"Számítógépet minden gyereknek" projekt jelentősége mögött, ahol összesen 180 ezer munkaállomáson fog Ubuntu futni. Ez a szám már önmagában is lenyűgöző, azonban a technikai háttér talán még izgalmasabb: ugyanis mindezt vékony kliens technológiával fogják megvalósítani. A vékony kliens technológia lényege, hogy nincs szükség minden egyes felhasználónak külön számítógépre - egyetlen nagyobb teljesítményű számítógépen több virtuális rendszer futhat, és mindegyikhez külön egér, monitor és billentyűzet tartozik. Mindebből a felhasználó pedig semmit sem vesz észre, legfeljebb akkor tűnik fel neki, amikor az iskolai büfében vásárolt kakaóját szeretné a számítógép tetejére tenni - és nincs előtte számítógép.
A vékony kliens technológia rengeteg előnnyel jár. A legfontosabb talán, hogy így töredékére csökken az egy munkaállomásra jutó költség: egyetlen központi gép teljesítménytől és a felhasználói igényektől függően akár 8-10 felhasználót is könnyedén ki tud szolgálni. A megbízhatóság tekintetében is rendkívül előnyös, hiszen így még akkor is jelentősen alacsonyabb az egy főre jutó költség, ha a számítógépet nem az árlista legaljáról választják, hanem kiváló minőségű, megbízható, nagy teljesítményű gépet vásárolnak. Ha pedig növelni szeretnék a számítógépek teljesítményét, elég a központi gépet fejleszteni, és minden kliensen gyorsabb lesz a munka.
A környezetvédelmi és gazdasági előnyöket sem hanyagolhatjuk el: míg egy átlagos számítógép 115 wattot fogyaszt óránként, addig egy vékony kliens mindössze 1 és 5 watt között. Ráadásul a számítógépes eszközök viszonylag gyorsan elavulnak, és súlyosan környezetkárosító anyagokat tartalmaznak, ezért veszélyes hulladéknak minősülnek. Így a vékony kliens technológia sokkal környezettudatosabb, mint az eddigi megoldások, és fontos eleme lehet a fenntartható fejlődésnek.
Macedóniában 20 ezer számítógéphez 160 ezer vékony kliens fog csatlakozni, így egyszerre összesen 180 ezer diák tud számítógép elé ülni. Mivel ott a diákok fele reggel, a másik fele délután jár iskolába, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden általános- és középiskolás diáknak saját munkaállomása lehet. Ez lehetővé teszi a legmodernebb technikák és módszerek használatát az oktatásban, olyan tárgyak esetében is, mint a matematika, biológia, kémia vagy fizika.
Mivel az Ubuntu szabad szoftver, ezért a diákok szabadon és legálisan használhatják otthoni számítógépükön is, vagy odaadhatják ismerőseiknek. Azok pedig, akiket mélyebben érdekel az informatika, pillanatok alatt a szabad szoftverek fejlesztésének vérkeringésében találhatják magukat. Így nem csak egyszerűen fogyasztói lehetnek az információs technológiának, hanem alakítói is.
Macedónia nem titkolt célja, hogy a jövőben a régió vezető szellemi és technológiaközpontja legyen. Erre pedig minden esélye megvan addig, amíg a lényegesen jobb helyzetben lévő közép-európai országokban a középiskolás diákok gyakran a meghibásodott, vagy vírusok miatt használhatatlan számítógépek előtt szomorkodnak informatika óra alatt - az általános iskolások pedig annak is örülhetnek, ha egyáltalán van valamilyen számítógép a suliban.
Forrás és háttéranyagok:
HUP.hu: A francia csendőrség 70 000 munkaállomást állít át Ubuntu Linuxra
Desktoplinux.com: French National Assembly moves to Linux
AFP: French police deal blow to Microsoft
KDE.org: aKademy 2007 (mEDUXa)
HUP.hu: Macedónia az Ubuntu-t választotta nagyszabású oktatási programjához
Ubuntu.com: News
Linuxplanet.com: Macedonia: A New Sun of Linux Freedom Rises
Desktoplinux.com: All Macedonian students to use Linux desktops