A Linux világa
Az Ubuntu változatai
2008. január 30.
Aki többé-kevésbé érdeklődik a Linux iránt, valószínűleg tudja, hogy az Ubuntunak nem csak egyféle változata van. A Kubuntu és az Xubuntu neve talán még azok számára is ismerősen csenghet, akik csak felületesen foglalkoznak a témával. Sokak számára azonban talán nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan milyen Ubuntu változatok léteznek - és bizony még az is meglepődik, hogy milyen sokféle Ubuntun alapuló disztribúció létezik, aki egyébként minden nap ezzel foglalkozik. Ezért a cikksorozatunk hatodik részében arra vállalkoztunk, hogy egy kicsit elmélyedünk ebben a témában.
Azok akik olvasták a sorozat
előző, az Ubuntu születésével foglalkozó részét, valószínűleg pontosan tudják, hogy az Ubuntu első, 4.10-es kiadása 2004. októberében jelent meg. Ez volt a Warty Warthog, ami alapértelmezetten Gnome felhasználói felületet szállított. Nem kellett azonban sokat várni a KDE-s változat megjelenésére sem. A 2005. áprilisában, az Ubuntu 5.04-es kiadásával párhuzamosan mutatkozott be a KDE felületre épülő Kubuntu. Ez nem csak az ablakkezelőben tér el az Ubuntutól, hanem az alap alkalmazásokban is, így Kubuntu alatt weboldalak böngészére a Konqeror szolgál, CD-t vagy DVD-t a K3B segítségével írhatunk, filmeket a Kaffeine-nel nézhetünk, és így tovább. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy a Gnome egy Gtk alapú rendszer, míg a KDE a Qt-n alapul. Erről a témáról részletesebb a sorozatunk
negyedik részében írtunk, így az ott elhangzottakat most nem ismételnénk meg - aki viszont lemaradt róla,
ide kattintva pótolhatja.
2005. októberében ismét megjelent egy újabb Ubuntu kiadás - és ezzel párhuzamosan egy újabb Ubuntu változat is bemutatkozott. Ez pedig az Edubuntu, amely egy kifejezetten diákok és oktatási intézmények számára készült disztribúció. Az Edubuntu ugyanúgy Gnome felületre épül, akár csak az Ubuntu, azonban alapértelmezetten rengeteg oktatóprogramot is tartalmaz. Ez a változat remek választás lehet iskolák számára, hiszen így egyszerűen telepíthető kifejezetten az oktatás igényeihez igazított rendszer. Ráadásul az Edubuntu magas szinten támogatja a vékony kliens technológiákat, vagyis azt a megoldást, amikor az operációs rendszer valójában egy központi szerveren fut, a kliens gépek előtt ülő felhasználók azonban ebből semmit sem vesznek észre - ugyanúgy dolgozhatnak, mintha csak a saját gépükön futna az Ubuntu.
2006. júniusában pedig, az Ubuntu 6.06-os kiadásával párhuzamosan megismerhettük az Xfce felületet használó Xubuntu változatot. Az Xubuntu megjelenésének elsősorban a régebbi gépekkel rendelkezők örülhettek, hiszen ez a változat gyengébb gépeken is nagyon jól teljesít - de természetesen az Xfce felhasználók egy igen jelentős része egyszerűen azért választja, mert ez tetszik nekik a legjobban, még akkor is, ha a gépük bármilyen ablakkezelővel könnyedén megbírkózna. Ami persze nem meglepő, hiszen az Xfce letisztult, igényes felületét használva nem érezzük azt, hogy bármit is kispóroltak volna belőle.
A Gobuntu a szabad szoftverek híveinek szívét dobogtatja meg - kizárólag nyílt forráskódú, szabad szoftverekből épül fel. Mivel ebből a változatból hiányoznak a zárt forráskódú meghajtók is, ezért sok számítógépen nehézségekbe ütközhet a futtatása. Éppen ezért ez a változat haladó Linux felhasználóknak ajánlott.
Természetesen az Ubuntu, ahogy az egy rendes Linuxtól elvárható, nem csak asztali számítógépeken és laptopokon állja meg a helyét, hanem kiszolgálókon is. Egy szerver operációs rendszerrel szemben pedig mások az elvárások, mint egy otthoni vagy irodai munkaállomás esetében. Így egy szerveren semmi szükség grafikus felületre (hiszen ezekre a gépekre monitort se nagyon szoktunk kötni), és valószínűleg mp3-at sem fogunk róla hallgatni - viszont nagyon fontos, hogy gyorsan és egyszerűen telepíthessünk web vagy ftp kiszolgálót, és az biztonságos is legyen. Az Ubuntu Server változata pont ilyen célból készült: Nincs rajta grafikus felület (egy rendszergazdának ilyesmire semmi szüksége), viszont telepítésnél kiválaszthatjuk, hogy milyen szolgáltatásokat szeretnénk futtatni a kiszolgálónkon, így rögtön egy működőképes kiszolgálót kapunk. Az Ubuntu JeOS (Just Enough Operating System - Éppen Elegendő Operációs Rendszer) pedig kifejezetten virtuális gépeken való használatra készült.
Ezek Ubuntu hivatalos változatai: vagyis a legismertebb, gnome alapú Ubuntu, a KDE alapú Kubuntu, az Xfce-re épülő Xubuntu, az oktatási célokat szolgáló Edubuntu, a teljesen szabad Gobuntu, a kiszolgálókra szánt Ubuntu Server és a virtuális gépekre való minimál változat, az Ubuntu JeOS. Emellett folyamatosan fejlesztik az Ubuntu hordozható internetes eszközökre (úgynevezett MID-ekre) szánt változatát, amelynek debütálása hamarosan várható.
Léteznek azonban nem hivatalos Ubuntu változatok, és Ubuntura épülő disztribúciók is, méghozzá igen szép számban: a distrowatch.com
adatai szerint összesen 42 Ubuntu alapú disztribúció létezik a cikk írásának pillanatában. Ezek jellemzően az Ubuntu hivatalos tárolóit használják, amit gyakran egy saját tárolóival egészítenek ki, ahonnan a disztribúció specifikus csomagok érhetők el: Ilyen például az egyedi téma (bootképernyő, bejelentkező ablak, háttérkép), vagy olyan speciális alkalmazások, programok, amik nem találhatók meg a hivatalos tárolókban.
Vannak olyan változatok, amelyek egy-egy vallás követőinek igényeihez próbálnak igazodni. Ilyen a keresztény Ubuntu Christian Edition vagy a muszlim Ubuntu Muslim Edition. Létezik Fluxbox ablakkezelőt használó, rendkívül alacsony hardverigényű Ubuntu alapú disztribúció, a Fluxbuntu. Van grafikus vezetésével készült, lenyűgöző szépségű változat, az OpenGEU (korábban
Geubuntu). Az Everex számítógépgyártó olcsó gépeihez egy egyszerűen használható, Ubuntu alapú rendszert ad, a gOS-t. A Linux Mint alapértelmetett tartalmazza a multimédiás kodekeket, flasht és javat. A Mythubuntu pedig tévére kötve multimédiás központként használható.
A nem hivatalos disztribúciók egy része a speciális helyi igényekhez igazodik. Ez jelentheti egyszerűen azt, hogy más az alapértelmezett nyelv, vagy azt, hogy a helyi jogi környezetnek megfelelően ezek tartalmazzák a bizonyos multimédiás fájlok lejátszásához szükséges kodekeket. Ilyen helyi igényekhez készített disztribúció például a román és magyar nyelvet támogató Kiwi, a szlovák fejlesztésű Greenie Linux, a bengáli Ankur Bangla, a bolgár Tilix Linux, a thai LinuxTLE vagy a kínai Hiweed Linux.
Léteznek olyan változatok is, amelyeket egy-egy oktatási intézmény vagy állami közhivatal fejlesztett. Ezek a közszolgálati disztribúciók. Ilyen például a portugál Universidade de Évora egyetem által a hallgatók számára kiadott Alinex, a lengyel SIMP Studium Techniki által fejlesztett Linux-EduCD, a Valenciai Kulturális, Oktatási, Sport és Törvényhatósági Tanács által fejlesztett spanyol LilureX, a Madridi Oktatási Tanács által fejlesztett Madrid_Linux (MAX) vagy az andalúz kormány (Junte de Andalúcia) által kiadott Guadalinex.
Az Ubuntu ma már több, mint egyszerűen egy operációs rendszer - inkább egy platform, amire a hivatalos változatok mellett sok független disztribúció is építkezik. A közösségi disztribúciók mellett pedig egyre fontosabb szerepet töltenek be a közszolgálati disztribúciók, vagyis a különböző állami szervek, oktatási intézmények által kiadott Ubuntu változatok. A közszféra elkezdte felfedezi magának a Linuxot, és ebben a folyamatban fontos szerepet tölt be az Ubuntu. A legnagyobb lépést azonban kétség kívül Macedónia tette meg: a
"Számítógépet minden gyereknek" program keretében több mint 180 ezer munkaállomásra telepít Ubuntut, így az ország minden gyereke hozzájuthat a magas színvonalú informatikai képzéshez.
Forrás és háttéranyagok:
Distrowatch.com
Ubuntu.com